Az elmúlt hetekben semmi sem történt. Továbbra is napközben dolgoznak a pékségben – ez nem jelenti azt, hogy éjszaka néma csend van, de a gépek nem mennek, és 11 után tálcákat sem nagyon csapkodnak – , illetve hajnalba ébresztik az egész családot. Nem tudjuk, mi a céljuk, hogyan taktikáznak? A következő tárgyalásig még egy hónap van hátra.

Állítólag az önkormányzat decemberben volt kint helyszíni szemlén, de még nem kaptunk értesítést ezzel kapcsolatban.

Node! A múltkor írtam, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium ügyfélszolgálatának levelére válaszoltam, hogy értsék már meg végre, én nem a pékáru-bolt miatt panaszkodom, hanem az üzem működése miatt! Ne hivatkozzanak folyton a kereskedelmi törvényre. Az a problémám, hogy a törvény szerint ezek az üzemek, mint pl. pékség, varroda, stb. nem engedélykötelesek, csak bejelentési kötelezettségük van, a társasház lakóinak beleegyezésére sincs szükségük a működéshez. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha ezeket is a lakók beleegyezéséhez kötnék, előre lehetne tisztázni az esetleges problémás kérdéseket, és nem kellene utólag pereskedni.
Ám napokban felvilágosítottak. Íme:

A péküzem élelmiszer-előállító tevékenységet folytató vállalkozásként élelmiszer-vállalkozásnak, vagy a korábbi jogi szabályozásban használt elnevezéssel élelmiszeripari üzemnek minősül, amelynek tevékenységére – bár az elnevezésében az „ipari” jelző szerepel – nem terjed ki az egyéb ipari tevékenységek szabályozását tartalmazó, a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban:Korm. rendelet) hatálya. A fentiek alapján az élelmiszeripari üzemek, így a levelében írt péküzem esetében, nem kerülhet sor a Korm. rendelet szerinti telepengedélyezésre vagy bejelentésre.

Az élelmiszer-vállalkozások élelmiszerbiztonsági szempontú engedélyezését és bejelentését az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény szabályozza, amely eljárásokat a  fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 5. § (5) bekezdése értelmében élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága és a járási állat-egészségügyi hivatala folytatja le.

 A társasházi törvény a lakhatás nyugalmának és a vállalkozás szabadságának egyaránt történő biztosítása érdekében köti meghatározott esetekben a közgyűlés jóváhagyásához a nem lakás céljára szolgáló helyiségekben a vállalkozási tevékenység folytatását. A társasházi törvényen túl a kereskedelmi szabályozás is kiemelt figyelmet fordít az üzletek környezetükben élők nyugalmának védelmére, amelynek érdekében a kereskedelemről szóló törvény előírja, hogy az üzlet nyitvatartási idejének meghatározása során a kereskedőnek a lakókörnyezet érdekeit is figyelembe kell vennie, továbbá biztosítja a kereskedelmi hatóság számára, hogy bejelentés alapján vagy hivatalból a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj esetén az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartását korlátozza, illetve a jogsértő állapot megszüntetéséig kötelező éjszakai zárva tartási időszakot rendeljen el.

 

A jogszabályok ugyanakkor nem egyedi esetekre, hanem általánosan, országosan kezelendő és kezelhető helyzetekre tudnak megoldást kínálni, az egyedi esetekben fennálló jogvita elbírálása azonban nem a jogalkotó szervek  hatáskörébe tartozik. A levelében leírt egyedi esetben birtoklásában való zavarása miatt nyugalmának biztosítása érdekében birtokvédelmi eljárást kezdeményezhet, amelynek során a Polgári Törvénykönyv 191. § (1) és 192. § (2) bekezdése értelmében egy éven belül a jegyzőtől,  egy év eltelte után pedig közvetlenül a bíróságtól kérheti a zavarás megszüntetését. Álláspontunk szerint a megkeresésében írt helyzet a birtokvédelmi eljárás során, egyedileg kezelendő esetek közé tartozik, mely nem minisztériumi hatáskör.

Ismét megmagyarázták, hogy miről szól a törvény. Hát köszönöm szépen!
Amúgy nekem kell bizonyítani, hogy a zaj zavaró mértékű. De az is előírás, hogy a mérésről értesíteni kell a másik felet is. Ettől kezdve már nem tudom bizonyítani az igazamat, hiszen neki az lesz az érdeke, hogy a mérés alatt ne valós eredmények szülessenek. És még azt is állíthatja az ellenérdekű fél, hogy normál üzemi körülmények között történt a mérés. És én nem tudom bizonyítani, hogy nem így van!
Igen, az én esetem egyedi. És még sok más társasházban lakónak van ehhez hasonlóan egyedi problémája, amit egy jól átgondolt törvénymódosítással meg lehetne oldani. Úgy látszik, nincs rá igény… Szívesen felajánlom a lakásomat a törvényhozóknak tapasztalatgyűjtésre, hogy a saját bőrükön tapasztalhassák, hány sebből vérzik még mindig a társasházi törvény.

Birtokvédelmi eljárás? Ugyan már! Lassan egy éve, hogy az önkormányzat meghozta a határozatát a mi javunkra, de betartatni nem tudja…