Azt hittem, a héten előbbre tudunk lépni. Kedden lett volna a 6. tárgyalásunk: szakértők meghallgatása, talán-talán megegyezés vagy ítélethozatal. Hát még mit nem! Hétfőn küldte át az ügyvédünk a bíróság áthelyezési végzését, szeptemberre tették át a tárgyalást.
Szerintem aki olvasta az előzményeket, sejtheti, mit éreztem, mikor a halasztást olvastam. És nem csak néhány hétről van most szó, hanem 4 hónapról! Persze, tudom, a bíróságnak nem tiszte azzal foglalkozni, hogy itt emberek válnak közben idegronccsá. Igen, az önkormányzat határozata továbbra is érvényben van, de tőlük én már nem számítok semmire. Talán nem is akarják betartatni a saját határozatukat. Nem írtam még, de a múltkori fogadóórán a jegyző megoldásként javasolta, hogy hívjuk ki a közterületeseket, ha éjjel hallhatóan dolgozik a pékség. Ők megállapítják, hogy a tiltás ellenére egyértelműen munkavégzés folyik, és az önkormányzat újra büntethet. Megbeszéltük, megszerveztük… Azon a két éjszakán, ahogy kihívtam a közterületeseket, csend lett alattunk. Hiába vártak, csend volt. Szerintem annyit értem el, hogy elveszítettem a hitelemet, hiszem ők kijöttek, de nem volt zaj…
Ja igen! Egyenruhában láthatósági mellényben jöttek. Másodszor megbeszéltem a vezetőjükkel, hogy ne a pékség felől közelítsenek. Hol álltak meg az autóval? Majdnem a péküzem bejáratával szemben. És az egyenruhások körbejárták a pékséget, hallgatóztak, majd felhívtak, hogy csend van a pékségben. Vannak elméleteim, hogy miért vagy hogyan történhetett így.
Sajnos, vagy szerencsére, nem egyedi a mi esetünk. Mint kiderült, mások is fordultak már az illetékes minisztériumhoz, de az NGM-nél egyszerűen lepöcköltek minket: “Csak szúnyogok – csak szőnyeget nekik”. Fogjunk össze! Ne hagyjuk, hogy a jelenleg hatályban lévő törvények sértsék a jogainkat! Igenis védjük meg a tulajdonunkat, a pihenéshez való jogunkat! Nem fogadhatjuk el, hogy ebben az országban törvények segítik a vállalkozásokat, vállalkozókat abban, hogy a vállalkozások közelében (szomszédságában) lakók életét és egészségét tönkre lehessen tenni, a tulajdonunkat elértéktelenítsék, a rendeltetés szerű használatában (lakás: pihenés) akadályozzanak. Hiába hivatkoznak a birtokvédelemre, ez az út megbukott. E-mailben megkerestem a TASZ-t, de válaszukban egyszerűen bemásolták a honlapjukról, hogy kizárólag milyen ügyekben vállalnak jogsegélyt. Ha jól értelmezem, ez elutasítás.
Gyűjtsünk aláírást, adjunk be petíciót. Vonjuk be a médiát, legyen végre hangunk, mert ha lehajtott fejjel elkullogunk, akkor ezentúl is bármit meg lehet tenni velünk.
Most itt közhírré teszem: Várom azok jelentkezését, akik hasonló cipőben járnak és hajlandóak küzdeni az igazukért. (Penthesilea ezennel megszervezi az amazonok seregét (férfiak is jöhetnek) 🙂 ) Osszátok nyugodtan, terjesszétek a hírt.